Izland - a vízesések és a vulkánok földje, 2017. november
Izland egy hűvös, északi kis sziget, Grönland és Skandinávia között, mely rendkívül híres a gyönyörű természeti adottságairól. Itt található a Kék Lagúna, mely a világ egyik leghíresebb természeti kincse, látnivalója.
Az egész sziget vulkanikus eredetű, s tele van még ma is működő vulkánokkal, gejzírekkel, vízesésekkel, s gyönyörű nemzeti parkokkal. A sziget hűvös és komor időjárása nemcsak az északi növényzetnek kedvez, hanem megfelelő adottságokat biztosít szerverparkok üzemeltetéséhez is.
Meglepő módon az izlandi árak a magas svéd vagy norvég árakhoz hasonlítanak, közép-európai szemmel nézve minden a többszörösébe kerül. Kivéve az energiellátást, mégpedig különösen az ipari áramot, amely rendkívül olcsónak számít arrafelé, melynek okai a helyi vízerőművekben és a geotermikus energia felhasználásában keresendőek.
Márpedig ha az ember egy bitcoinbányász-szerverpakot szeretne üzemeltetni, akkor a két legfontosabb szempont pontosan ez: hűvös vagy inkább hideg időjárás, így kevesebb energiát kell fordítani mesterségesen a szerverek hűtésére, illetve az olcsó energia-ellátás.
A komor novemberi időjárásban pár napot töltöttünk el Izlandon, s a csodálatos természeti kincsek és látnivalók mellett meglátogattuk a világ egyik nagy szerverparkját is, ahol a nap 24 órájában “pörögnek a processzorok”, s termelik folyamatosan a világ jelenleg legnépszűbb kriptovalutáját. A park egy volt NATO katonai létesítményben kapott helyet, mely leginkább egy nagy ipari csarnokra hasonlít, komoly biztonsági előírásokkal.
Hatalmas kerítés védi a létesítményt, melynek vaskapujánál sorompó, videókamera, s beléptető rendszer üzemel. Mindemellett biztonsági őrök őrzik a csarnokot az illetéktelen kezektől, mely érthető is, hiszen az itt lévő számítógépek értéke több százmillió forintos nagyságrendben mérhető… Miután sikerült átjutni a biztonsági ellenőrzéseken, tudtunk fotózni is, mind a csarnokot, mind pedig a bemutatott Antminer típusú bányászgépeket is. Belül pedig hatalmas polcrendszerek voltak nagy blokkokban. Egy blokk körülbelül egy nagyobb konténer méretével vetekszik, melyben 12 polc magasságban sorakoztak az egymáshoz, illetve az áramforráshoz csatlakoztatott szervergépek. Ezek a nagyobb blokkok pedig egymás mellett sorakoztak, s mindegyik tetején egy nagy tábla jelezte sorszámukat. Mi épp a 19-es mellett nézelődtünk sokat… A csarnok tetején hatalmas csövek és ventillátorok biztosították a szellőztetést, melyek olykor az ember fején lévő sapkát is könnyedén lefújták. A csarnok oldala belülről egy vastag porszűrővel ellátott anyaggal volt fedve. A szerverparkban hatalmas zaj volt a gépek zúgása és a szellőztetőrendszer működése miatt. Sokat márcsak emiatt sem érdemes ilyen teremben tartózkodni, nem beszélve a nagy elektroszmogról, ami a gépeknek köszönhető.
Izlandi látogatásunk során óriási élménnyel lettünk gazdagabbak! Amikor az ember saját személvel lát egy ilyen parkot belülről, saját fülével hallja a gépek teljesítményét, s személyesen átéli azt, hogy milyen több százmillió forintos berendezések között járkálni, akkor mindez igencsak meghatározó tapasztalatként raktározódik el. Eddig is nagy hittel tekintettünk a kriptovaluták világára, mint a jövő egyik meghatározó irányára, amit ez a látogatás is nagyon megerősített! Ajánljuk mindenkinek, hogy aki teheti, egyszer látogasson el egy ilyen “pénzgyárba”!
Ha szeretne többet tudni a bányásztársaságokról vagy csak érdekli a bitcoin, mint befektetés, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot! Szakértőink várják érdeklődését!
